HTML

kopirájt300

Ez a blog egy készülő kiállítás része. Ápril 10-én nyítjük az Open Society Archive-ban, amikor 300 éve lesz, hogy Angliában az első modern szerzői jog törvény hatályba lépett. Magyar nem az anyanyelvem, előre köszönöm a türelmeteket a nyelvi boltásaimmal!

Friss topikok

Linkblog

a szerzői jog alapfogalmak

2010.03.21. 10:04 Jerzy Celichowski

A kiállítás elején elmagyarázzuk a szerzői jog alap fogalmát. Nagy Dani (kösz Dani!) elkészítette a definiciókat, íme ezek. Igyekeztünk, hogy minél egyszerűbbek legyenek ezek: ez egy kiállítás és nem egy egyetemi előadás.

Nem hiányzik semmi? Illetve nem lehetne ezeket jobban fogalmazni? Ha valakinek lenne javaslata, szóljon.

  • Szellemi tulajdonjog - A szerzői jogot és az iparjogvédelmet magába foglaló jogterület, mely a jogosultaknak olyan helyzetet biztosít, hogy szellemi, illetve műszaki alkotásuk felett bizonyos tekintetben kizárólag ők rendelkezhetnek.

  • Szerzői jog - A kulturális alkotások jogi védelme

  • Iparjogvédelem - A műszaki alkotások jogi oltalma

  • Szabadalmi jog - A találmányok jogi oltalma

  • Védjegyjog - Árukat és szolgáltatásokat jelölő grafikákat, képeket, neveket, szlogeneket, stb. védő jogterület.

  • Copyleft - Szójáték az angol copyright kifejezésre, egy társadalmi mozgalom, ami azt a célt tűzte zászlajára, hogy megreformálja a szerzői jogot, úgy, hogy az a lehető legszabadabb hozzáférést biztosítson a kultúrához.

  • GPL - (General Public License) Egy olyan licenc, aminek az a célja, hogy az ezalatt nyilvánosságra hozott szoftverek szabadon terjeszthetőek és módosíthatóak legyenek. Azok a szoftverek, amik egy GPL licenc alatt megjelent szoftverek átdolgozásai, szintén ilyen licenc alatt kell, hogy megjelenjenek.

  • Creative Commons - Egy internetes felhasználási szerződés, ami a GPL filozófiáját ülteti át a kultúrára. A szerző maga tudja megszabni, hogy mely részjogosultságokra tart igényt (pl. átdolgozás, másolás, stb.), így nem mond le minden jogáról, miközben nagyobb hozzáférést biztosíthat művéhez.

  • Szabad felhasználás, fair use, fair dealings, stb. - A különböző jogrendszrekben azok a kivételek a szerzői jogi védelem alól, amely esetekben nincs szükség ahhoz, hogy a jogosult hozzájáruljon a mű felhasználásához, így ezt mindenki megteheti.

  • Árva művek - Olyan művek, amelyek szerzői ismeretlenek, vagy ismeretlen helyen tartózkodnak, akik felkutatása nehézségekbe ütközik, végső soron az érintett mű felhasználását ellehetetlenítve.

  • Közkincs - Azok a művek, amik felett lejárt a szerzői jogi védelmi idő, vagy amely műveket a szerző közkincsbe bocsátott. Ezek a művek szabadon másolhatóak és terjeszthetőek, mindenki szabadon átdolgozhatja őket.

  • Védelmi idő - Az az időszak, ami alatt a szerzőnek kizárólagos joga van arra, hogy a művét másolja, terjessze, átdolgozza stb.

  • DRM (Digital Rights Management) - Olyan technológiai eljárások, amik segítségével a digitális formában megjelent műveknél a kiadó meghatározhatja, hogy a felhasználó mit tud tenni a művel(másolhatja-e, hányszor olvashatja, hallgathatja vagy nézheti meg, stb). Az utóbbi évitzedben az ilyen technológiák megkerülése sok helyen bűncselekménnyé vált, abban az esetben is, ha a ez legális célból történik.

  • Közös jogkezelő szervezet - Olyan szervezet, ami szerzőket képvisel és a műveik felhasználásának engedélyezésével, illetve az azért járó jogdíjak beszedésével foglalkozik.

  • Üreskazetta-díj - Egy olyan üres adathordozókra vonatkozó díj, amit a gyártó és az importőr fizetnek meg, majd ezt a szerzők kapják, hogy a másolás miatt kiesett bevételüket pótolja. A mértéke gyakorta vita tárgya, mivel közvetetten a fogyasztók fizetik meg.

19 komment

Címkék: alapfogálmak

A bejegyzés trackback címe:

https://kopirajt300.blog.hu/api/trackback/id/tr391856101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

satie · http://321.hu/sas 2010.03.21. 22:27:33

szerintem:

Szellemi termékekhez fűződő tuajdonjogok

Szerzői jog: a wp szerint _szellemi_ alkotások jogának részterülete, amúgy nekem a kulturális jobban tetszik :)

amúgy jogi 'védelem' helyett szerintem inkább _jogi korlátozás_-okról beszélhetünk

GNU GPL a tiszta (erős) Copyleft megteremtője

CC - hm, na most akkor a szoftver (alkalmazás, kép, zene stb.) az kultúra vagy sem? :-)

Szabad felhasználás, szerintem itt értelmezési hiba van, ez nem azonos a fair use-zal. Még a magyar szerzői jogi rendszer is lehetőséget ad arra (lásd például Artisjusnál egyes jogdíjnemekből kilépés), hogy a szerző valamilyen felhasználási módot, területet kimondottan szabad felhasználásként engedélyezzen. A szabad felhasználás ma (sajnos) nagyon is a szerzői jog része, szemben az 1791 előtti állapottal (német copyright), amikor például a zenék általában szabad felhasználás alá estek és a történelem legynagyonn zenei forradalma zajlott :-)

Az üreshordozó díj egy kisebb részét egyes szerzők kapják, ode tartozik amúgy a reprográfgiai díj is

Jerzy Celichowski 2010.03.22. 00:29:02

kosz a kommenteidet! figyelembe vesszuk oket es atirjuk a definiciokat.

Jerzy Celichowski 2010.03.22. 00:31:23

kaptam ezeket a kommenteket e-mailben, itt pesztelem oket:

"hallo,

par gondolat emailben, mivel regisztralni kene a bloghun a kommenteleshez.

"szellemi jog" fogalom - Stallman hivja fel a figyelmunket erre: Author
rights, patents, royalties and similar creativity incentives are sometimes
called “Intellectual Property”. This term, as Richard Stallman explains, is
imprecise, distors physical reality and is ontologically inaccurate.

idezet a Barcelonai Charta eloszavabol.

reszletesebben:

> The term “intellectual property” is at best a catch-all to lump together
> disparate laws. Nonlawyers who hear one term applied to these various laws
> tend to assume they are based on a common principle and function similarly.
>
> Nothing could be further from the case. These laws originated separately,
> evolved differently, cover different activities, have different rules, and
> raise different public policy issues.
>
> Copyright law was designed to promote authorship and art, and covers the
> details of expression of a work. Patent law was intended to promote the
> publication of useful ideas, at the price of giving the one who publishes an
> idea a temporary monopoly over it—a price that may be worth paying in some
> fields and not in others.
>
> Trademark law, by contrast, was not intended to promote any particular way
> of acting, but simply to enable buyers to know what they are buying.
> Legislators under the influence of the term “intellectual property”,
> however, have turned it into a scheme that provides incentives for
> advertising.
>
> Since these laws developed independently, they are different in every
> detail, as well as in their basic purposes and methods. Thus, if you learn
> some fact about copyright law, you'd be wise to assume that patent law is
> different. You'll rarely go wrong!

innen: www.gnu.org/philosophy/not-ipr.html

ez a fontos reszlet hianyzik a blog definiciobol.

a kozos jogkezelo szervezeteket a multkor igy definialtam:

a szorakoztato ipar szamara allamilag biztositott piarca lepesi korlat,
amely igy a versenyt korlatozza es megadoztatja a lehetseges konkurrenseket

persze ez eleg egyoldalu megfogalmazasa, de ettol sajnos nem veszit meg
igazsagtartalmabol.

a harmadik amibe kotozkodnek, az a DRM, cory definitiv eloadasa:
craphound.com/msftdrm.txt

a DRM egy elmeletileg nem-mukodo technologiai megoldasi kiserlet a digitalis
medium a nem-digitalistol eltero attributumainak korlatozasara, mikozben a
kapcsolodo jogok joval korlatozottabbak, mint a nem-digitalis kopia eseten. A
DRM technologia koltsegeit a sajat jogaik korlatozasat finanszirozo
felhasznalok viselik. A DRM technologia vesztese a felhasznalo, a fogyaszto.

ok, tudom, hogy ezezk igy nem lehetnek definiciok, de inputkent egy kov
valtozathoz mindenkeppen hasznaljuk fel."

nagydanielendre 2010.03.22. 01:18:44

Köszi, hogy máris kommenteltek. Mielőtt egyenként válaszolnék, arra kérnék mindenkit, hogy van pár kritérium, aminek meg kell feleljen az összes definíció:

- semlegesség: bőven lesz hely a a véleményeteket kifejezni, lesz nyilvános vita, mindenki által feltölthető/remixelhető audio guide, stb., de a kiállítás akkor fog működni, ha a elfogulatlanul közelítjük meg.

- rövdiség : nem is tudom, hogy a most kitett definíciók hányadik draftot jelentik, Jerzy újra és újra átiratta velem és kegyetlenül kiollózott mindent, ami nem elengedhetetlen

- közérthetőség: ezek a szövegek az utca emberének íródnak, egyszerűnek és egyértelműnek kell lenniük

- pontosság: ez volt talán Jerzy felől a legkevésbé szigorúan vett elvárás, de azért próbáltam úgy összerakni a szövegeket, hogy a rövidségük és közérthetőségük mellett amennyire lehet jogilag pontosak legyenek

Szóval ti is ennek megfelelően próbáljatok hozzátenni a szöveghez!

nagydanielendre 2010.03.22. 01:43:59

@Attila

Szerzői jog: az eredeti definíciómban ez is benne volt, Jerzy kivágta. Szerintem is végtelenül leegyszerűsítjük így, de az volt az elvárás, hogy pár szóban magyarázza el.

Védelem vs jogi korlátozás: igazad van egy másik megközelítésből, azért a védelem oldalról közelítettem én meg, mert egyrészt a tankönyveim többsége ezt preferálja, másrészt, ha a korlátozás felől közelítem, akkor hosszabb lenne a definíció, Jerzy meg ollózna, de ha összehozol egy frappáns és rövid definíciót a te megközelítéseddel, hátha meggyőződ.

GNU GPL a tiszta (erős) Copyleft megteremtője : itt sem vitatkozom, de ha ezt berakjuk ide a definíciókhoz, akkor Stallman nevét se lehet kihagyni és Jerzy megint ollózni fog, mert hosszú lesz

CC: hm. nekem nem zavarta a szemem, de rendben, megpróbálok kitalálni valamit majd a kultúra szó helyett.

Szabad felhasználás - Nem értelmezési hiba. A szabad felhasználás kifejezést használjuk a magyar szerzői jogban a kivételekre, az amerikaiban ez a fair use, angolban fair dealing. Nagyon különböznek egymástól ezek a dolgok, de ugynazt a célt szolgálják a maguk jogrendszerében.

üreshordozó: egészítsük ki, arra, hogy 'egy részét a szerzők kapják' ? részemről benne vagyok, nem tudom, hogy ez milyen arányban oszlik meg.

reprográfgiai díj: szerintem nem annyira fontos, hogy idekerüljön.

@névtelen hozzászóló:

intellectual property: lehet, hogy Stallman máshogy látja, de a jogtudomány így soroja be ezeket a jogterületeket

a gnu.org-os részhez: attól mert elfogult, lehet helye a kiállításon, csak nem itt a fentebb tárgyalt elvek miatt.

DRM: így is az egyik leghosszabb definíció, ha ehhez hozzányúlunk, akkor nagyon tömören fogalmazzatok.

satie · http://321.hu/sas 2010.03.22. 06:12:35

@Jerzy Celichowski: igen, szerintem sem létezik "Szellemi tulajdon". Szellemi Termékek léteznek, és hozzájuk kapcsolódó tulajdon-jellegű jogok

satie · http://321.hu/sas 2010.03.22. 06:17:53

@nagydanielendre

plít, ha rám kommentelsz, akkor a nick-kel: @satie :-)

Szabad felhasználás: azt a szempontot szerettem volna kiemelni, hogy a magyar jogban a szabad felhasználás egy része nem független a szerzőtől, ő biztosítja

Tgr 2010.03.23. 12:53:10

A szellemi tulajdon a szerzői és szomszédos jogokat, iparjogvédelmi, szabadalmi és védjegyjogot tartalmazza. (Btw. a szomszédos jogokat is érdemes talán definiálni, meg még a személyes és vagyoni jogokat is.)

Az "XXX jogi védelme" szerintem elég semmitmondó definíció, mitől kell védeni mondjuk egy festményt? Az egerektől esetleg, attól biztos nem, hogy én feltöltsem az internetre, attól legfeljebb a szerzőjét kell. Én valami ilyesmit ínék:

Szerzői jog: a kreatív alkotások felhasználását szabályozza.

Szabadalmi jog: az ötletek, eljárások felhasználását szabályozza.

Védjegyjog: a köztudatban egy adott céghez kapcsolódó szimbólumok felhasználását szabályozza.

(Az iparjogvédelem nem tudom, mit csinál.)

Tgr 2010.03.23. 12:55:10

A közkincs olyan mű, amit nem véd a szerzői jog. Ennek sokféle oka lehet (lejárt a védelmi idő, túl egyszerű, egyes jogrendszerekben a szerző nyilatkozata alapján vagy ha közpénzből készült).

Tgr 2010.03.23. 12:57:36

A közös jogkezelő szervezet bizonyos típusú művek felhasználására egységes feltételeket biztosít. Talán érdemes lenne kitérni az önkéntes és kötelező közös jogkezelés fogalmára is.

nagydanielendre 2010.03.23. 17:58:22

@TGR: köszi az értékes kommenteket! Sokmindenben egyetértek, illetve sok dolgot úgy írtam eredetileg én is, ahogy te ajánlod, a Jerzyvel való agyviharzások folytán ilyenné alakultak. pl szellemi tulajdonra szinte egy az egyben ugyanazt írtam az egyik első draftban, amit te ajánlasz, Jerzy nagyon akarta a másik mondatot is.

szomszédos jogok, személyes és vagyoni jogok is jöhetnek szerintem is.

a szerzői jog és szabadalmi jog definícióban benne vagyok, bár az utóbbinál a találmányok szerintem szerencsésebb kifejezés.

Az iparjogvédelem egy gyűjtőkifejezés, a szellemi tulajdon egy csomó részterülete tartozik ide, két fő része a műszaki altkotások joga és a vállalat- és árujelzők joga (ami valamiért lecsúszott erről a szövegről), illetve máshol az üzleti titok is ide tartozik.

A közkincsben nem egyeznék bele, mert nem igaz az, hogy nem védi szerzői jog(a magyar jogban pl. a védelmi idő letelte után is védi pl. a szerző jó hírnevének megsértése esetében vagy a mű eltorzitásának esetében) és nincs is sokféle oka, gyakorlatilag csak az a kettő, amit felsoroltam(ha közpénzből készül, akkor is jognyilatkozattal kerül közkincsbe, szóval vagy lejár a védelmi idő vagy külön jognyilatkozattal közkincsbe kerül a mű).

Az, hogy egyes alkotások nem felelnek meg a mű szerzői jogi kritériumainak az egy dolog és gyakran ezeket is a közkincsbe soroljuk, de itt pont azt kéne hangsúlyozni, hogy itt "teljes értékű" művekről van szó (nemcsak ötletekről, rövid melódiákról, szófordulatról vagy egy elbeszélési technikáról, stb.), amihez szabad hozzáférése van mindenkinek.

közös jogkezelő: a te definíciód szerintem kevés ahhoz, hogy az átlagembernek mondjon valamit. A második mondatra: esetleg egy félmondat erejéig a végére raknám, hogy vannak kötelező esetei is, de szerintem kizárt, hogy Jerzy ide hosszabb szöveget engedne.

satie · http://321.hu/sas 2010.03.23. 21:21:19

a magyar "szerzői jog", a bevezetőben arról beszél, hogy legyen benne "eredeti jelleg". Később, ezt durván eltorzítva valamiféle "eredeti mű"-ról beszél. Eredeti mű pedig ilyen értelemben nem létezik, maga az ember is másolással jött/jön létre :-)

nagydanielendre 2010.03.24. 09:39:56

@satie Ez most melyik szöveg? Melyik bevezető? Bocs, hogy értetlenkedek, de hirtelen nem találom.

satie · http://321.hu/sas 2010.03.24. 15:28:04

hu.wikisource.org/wiki/Szerz%C5%91i_jogi_t%C3%B6rv%C3%A9ny/I._Fejezet_-_BEVEZET%C5%90_RENDELKEZ%C3%89SEK

(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.

nagydanielendre 2010.03.24. 21:04:18

Ja azt hittem, hogy valami olyan szöveg, amit én írtam :)

satie · http://321.hu/sas 2010.03.25. 08:32:30

Te biztos nem írtál volna ennyi hibás, félrevezető definíciót és ilyen mérhetetlenül sok inkozisztenciát a magyar "Szerzői jogi törvény"-be :-)

Tgr 2010.03.25. 13:50:00

@nagydanielendre: kérdés, mennyire akarsz EU-centrikus lenni? Itt igaz, hogy a szabadalom az találmány, az USA-ban szabadalmaztathatod a duplaklikket vagy a videótömörítési algoritmust is. (A gyakorlatban az EU-ban is, mert az EPO elszabotálja a törvényt, de ez már nyilván nem ide tartozik.) Hasonlóan, a közkincs itt a lejárt védelmi idejű mű (jognyilatkozattal közkinccsé tenni nemigen lehet, pontosan ez a szabad tartalom mozgalom egyik problémája), az USA-ban automatikusan közkincs minden, amit állami alkalmazott munkája során készít.

A közös jogkezelős definíció jelen formájában simán ráillik egy kiadóra is, nem derül ki belőle, hogy mi az intézmény lényege (valamiféle egységes jogi/üzleti "interfészt" adni rengeteg különböző műhöz és szerzőhöz).

nagydanielendre 2010.03.25. 18:01:21

@Tgr:

1. szabadalmi jog: az USA-ban tényleg rengeteg mindent lehet szabadalmaztatni, de ott is többé-kevésbé megállná a helyét ez a definíció, nézd csak meg pl a wikipedia-t, így indít:

'A patent ( or ) is a set of exclusive rights granted by a state (national government) to an INVENTOR or their assignee for a limited period of time in exchange for a public disclosure of an INVENTION.' (kiemelés nyilván tőlem)

A kiállítás amúgy is csak a szerzői jogra fókuszál, Jerzy meg azt mondta, hogy a lényeg, hogy az utca embere megértse, hogy nagyjából mi ez.

2. közkincs: ebben egyáltalán nem értünk egyet. Nagyon sok helyen van rá lehetőség, hogy közkincsbe adj egy művet, van ahol ez persze problémás.

Azt se hiszem, hogy minden állami alkalmazott munkája automatikusan közkincs lenne, amire te gondolsz az '76-os amerikai szerzői jogi tv. 105. paragrafusa, ezt nem szokták alkalmazni kreatív vagy művészeti munkák esetén, inkább arról szól, hogy az állami iratok nem képezhetik a szerzői jog tárgyát.

3. közös jogkezelők: ezeknek a két fő funkciója a közös képviselet és a jogdíjkezelés, mivel ultrarövid definíció kellett, erre a kettőre korlátoztam, amit te ajánlottál definíciót, az az egységes feltételeket hangsúlyozza, ami szerintem nem a legelső dolog, amit egy átlag embernek mondanék, ha semmit nem hallott még erről a témáról, de próbálok még kitalálni valamit erre.

Tgr 2010.03.25. 18:59:08

A 17 USC 105 kreatív művekre is vonatkozik, fényképekre, jelentésekre, filmfelvételekre, bármire. Az Szjt. 1. § (4) értelmében vett hivatalos iratokra van egy erősebb törvény, ami vonatkozik az egyes tagállamok alkalmazottaira is (a 17 USC 105 csak a szövetségi kormány alkalmazottaira).
süti beállítások módosítása