Korlátozottak a lehetősegeink, kevés az idő, kicsi a hely – muszáj egy fókuszt adni a kiállitásnak. Gondoltam, mindenki amúgy is tudja (a film és zeneiparnak köszönhetően:) egy pár dolgot, mármint azt, hogy a szerzői jog jó, mert elősegíti a kreatívitást és innovációt, a kalozkodás rossz, ha pedig mégis kalozkodsz, rajtad csap majd a rendőrség. Ezeket tehát nem kell elmondani.
Ami kevésbé jelen van a közbeszédben az a jelenlegi “all rights reserved” típusu hozzaállás alternatívai, mint a public domain, Creative Commons, stb. Gondolom, ezeket érdemes lenne bemutatni a kiállitáson. Ők azért érdekesek, mert a jelenleg válságban lévő intellektuális tulajdon rendszer lehetséges kiutjaira mutatnak. A szerzői jog nem egy rossz dolog, de a mostani rendszer már nem működik jól. Egyrészt azért, mert tulságosan a jog bírtokosa felé tolta a bírtokos-felhasználó egyensúlyt, másrészt azért, mert a legutóbbi technológiai fejlemények miatt – és a technológia mindig is befolyásolta a szerzői jog fejlődését – elavulttá tette az internet-előtti szerzői jog megoldásokat.
Nyilván, néhány alap információt azért szeretnénk adni a látogatónak. Először, mi is volt a Statute of Anne. Másodszor, mik ezek az “all rights reserved” alternatívai. Végül is, hogyan fejlődött a szerzői jog az utolsó háromszáz évben, hogyan lett egyre hosszább a védelem időtartalma, hogyan válaszolt a szerzői jog különböző technológiai innovációkra, milyen szerepet játszott itt a politika – és hogyan befolyásolták a magyar állam hozzaállását Bartók és Kodály.
Hogyan hangzik ez?
