A nyítás szeptember 1. lesz 18:00kor. A fesztival teljes programja itt található. A fesztival egyebként a nemzetközi OpenOffice konferenciának része.
Az eloző verzióhoz képest legnagyobb újdonságot a burnstation 2.0 jelenti. Jamendo szoftverrel fút és ezért kb. 300,000 zene darab azonnal lesz rajta hozzaférhető. Új fémborítás nagyobb biztonságot jelent, a szoftver felület is jobban felhasználó-barát.
Aki nem látta a kiállítást, jöjjen!
Feltöltöttem pár fotót a picasawebre.
Elkészült egy 15 perces a kiállítást dokumentáló angol nyelvű film. A dotsubon dolgozunk a magyar feliratakon, ha valaki szeretne segíteni, szóljón.
Kopirájt from Jerzy Celichowski on Vimeo.
Úgy néz ki, hogy a kiálliítás újra be lesz mutatva az OpenOffice.org Annual Conference (OOoCon) keretében, ami az idén Budapesten rendezésre kerül. A helyszín Gödör lesz, a megnyítás szeptember 1-én lesz, a kiállítás kb. a hétig látogatható lesz majd.
PS. Kaptam jobb linket a konferenciához: az angolt és a magyart.
Múlt vasárnap (május 2.) az Esti beszélgetés műsor keretében Pálfi Balázzsal beszélgettem a kiállításról Bodó Balázs és Gervai Péter társaságában. A műsor este f11és 11 között ment le. Meg lehet hallgatni a rádió honlapján, de beágyazni sajnos nem tudom így, aki kíváncsi erre keresse ott.
Ma jöttek forgatni a D1től, jövő héten meg lehet nézni az anyagot a Melanzs c. magazinban a következő időpontokon:
Az anyagot ismétlik, de az internetre csak kb. egy hónap múlva került. A teljes műsor a port.hu-n található.
Londonban egy forum volt e alkalomból a British Council résztvetelével. Több információkövetkezik:
Copyright 1710-2010: ‘For the Encouragement of Learning’
Recreating Copyright for the 21st Century
Anniversary Forum, London, Friday 9 April 2010
Copyright is the currency of the creative economy; but copyright laws are complicated and as much flouted as upheld. If we were starting afresh, what sort of copyright would we want to have?
The world’s first copyright law was the Statute of Queen Anne described by the English Parliament as ‘An Act for the Encouragement of Learning’. The Statute marked the beginning of modern copyright law. Halsbury’s Laws of England, edited by Lord Hailsham, said, ‘In changing the conceptual nature of copyright, it became the most important single event in copyright history’. Barbara Ringer, US Registrar of Copyrights, said, ‘It is the mother of us all, and a very possessive mother at that.’
The Queen Anne Statute came into force on 10 April 1710. It established the principles of copyright law:
The purpose of the ‘encouragement of learning’ (repeated verbatim in the 1790 USA Copyright Act).
The right of authors to own their output.
The right of the public to access what is written.
The principle that both these rights are conditional.
The principle that both rights should be mutually balanced.
The principle that the terms of trade between authors and printers/publishers should be fair.
These principles have always been controversial. Daniel Defoe, whose novel ‘Robinson Crusoe’ was published in 1719, said ‘A book is the author’s property, tis the brat of his brain. Writing is become a very considerable branch of English commerce.’ But Lord Macaulay, the politician and historian, said ‘copyright is a tax on readers for the purposes of giving a bounty to authors’.
The 300th anniversary provides a unique opportunity to review copyright’s purposes and principles around the world. If today we were starting from scratch – but with the same aim of encouraging learning – what kind of copyright would we want?
To answer this question, we are organising an Anniversary Forum in London on 9 April 2010.
We are asking a range of people involved in making, selling and using copyright to give us their views.
Our starting point is the question ‘what is the purpose of copyright?’ And,
if that is agreed, how can we achieve it? Is the list of ‘qualifying works’ the right one? Should copyright arise automatically, or should it be registered? Is ‘copyright’ the appropriate name? How do we balance access and ownership? What are the optimal lengths of copyright terms? What are the roles of competition policy and of the protection of personal data and privacy in copyright law?
What are reasonable limits for allowing or encouraging people to copy digital media? Do Open Source principles have general application to all copyright? What do we mean by ‘fair’ in the phrases ‘fair dealing’ and ‘fair use’, and how do we uphold this fairness in practice? How do we balance new consumer behaviour towards copying with right-holders' commitment to exclusive rights? How do we ensure the law is sufficiently flexible to accommodate new technologies and new licence terms? What is the role of moral rights whereby people have the right to be named as the author, and for their work not to be adulterated? How do we define unlawful copying and how do we promote a fair regime of sanctions and penalties?
Our answers must recognise that the opportunities for creating and copying have expanded dramatically. Copyright has always adjusted to include new technologies, but digital technology is not only a more profound technical change than any before but has sparked profound changes in social and business relationships, changing the relative roles of the individual, industry and the public. We all enjoy greater freedom than ever before to create and copy media; but businesses need new business models to secure upfront investment and generate revenues.
On 9 April 2010 at NESTA, London, we will mark the anniversary in the best way possible: by asking the same question people asked in 300 years ago and seeing what answers we come up with.
For further information please contact:
John Howkins, Chairman, Copyright 1710-2010
+44 20 7434 1400
john@johnhowkins.com
or
Aine O'Keeffe
British Council London
copyright2010@britishcouncil.org
"A kalózkodásnak az amerikai gazdaságra tett hatásait vizsgáló számvevői hivatal nem talált bizonyítékokat a jogvédők által emlegetett millárd dolláros veszteségekre." A teljes cikk itt.
Küldtem Cory Doctorownak a Printcrime magyar fordítását és feltöltötte ezt és az angol verzióját a honlapjára. Ez valami, ami túléli a kiállítást.
Múlt szombaton. Az utolsó pillánatig dolgoztunk rajta. A H.A.C.K.-erek aznap tolták oda a burnstationt. A megnyításon Kárdos H. János fellépett, aki azonnal feltöltötte a BurnStationre, azaz a Sütőgépre, a zenéjét.
A kiállítás jelentõsen hozzájárult néhány projekt megvalósulásának felgyorsításához. Ilyen például a Sütőgép.
Így jobban néz ki, mint a korábi híradásban. A kiállítás után a Gödörben lesz felállítva..
A másik a könyvszkenner (Nemzetes Feri munkája). A kiállítás alatt szkenneljük Hevesi Sándor Az előadás, a színjátszás, a rendezés művészete c. könyvét, ami az idén a közkincsbe került. A kiállítás után a digitális könyvet a Magyar Elektronikus Könyvtárnak ajándékozzuk, a szkenner pedig marad az OSA-ban.
Elkészült Cory Doctorow Printcrime c. mikró-elbeszélés képregény váltazátának a magyar fordítása (Hegedűs Judit munkája), amit el is küldtük neki. Az eredeti itt letölthető, a magyar fordítás pedig itt. A látogatók egy fénymásolóval készítik saját példányát.
Érdemes megemlíteni egy kísérleti audioguide-ot (hangos tárlatvezetés, állítolag magyarul furcsán hangzik), amelyet az OSA honlapjától illetve a kiállításon egy számítógéptől le lehet töltelni, vagy a helyszinen qr kód használatával (Le Mariette ötlete, ő rögzítette a szövegeket). Marietta, Nagy Dani és a H.A.C.K.erek, mivel nagyon sokat segítettek a kiállításnál, kaptak egy-egy üveg Kopirájt címkéjű bort.
A kiállításon folyamatosan javítgatuk, kiegészítünk. Ha valaki észrevesz valamilyen problémát, kérem szóljón.
Megjelent a kiállítás elkészülését segítők listája. Köszönet még egyszer! Ne feledkezzetek meg a #kopirajt300 hashtag-ről, ha írtok a kiállításról!
PS Nagy köszönet eaposztrofnak a nyelvi segítségért!
Április 12. a Kikötő Friss, az utolsó anyag (7:24).
készül a kiállításra:
burnstation@hspbp from eaposztrof on Vimeo.
Megtudtuk, hogy személyes okok miatt sajnos mégsem jön Amelia megnyítni a kiállítást. Helyette megteszi ezt Kardos Horváth János (kaukazus.hu), aki fel is lép e alkalomból.
Jó hír pedig, hogy alakul a burnstation. Spanyol mintájára épül itt Pesten, reméljük kicsit jobban fog kinézni a külséje a kiállításon. Szurkolom H.A.C.K.nek, hogy jól sikerüljön nekik!
Kivancsi csak vagyok, hogy mi lesz a magyar neve. Sütőgép? Valami más?
A terv az, hogy a kiállítás után a Gödörben üzemeljen állandóan.
Hát ilyet akartam volna szervezni a mi kiallításunkra is. Mindenféleképpen elmegyek - érdekesnek tünik!
Ez már hivatalas: Amelia Andersdotter, az egyik svéd kalóz párt európai parlementi képviselő megnyítja majd a kiállítást. Nem lesz egyedül valoszinüleg, de a másik ember egyelőre nem biztos így név nem lesz.
Finisben vagyunk a kiállítás előkészülétében és így fejezzük a szövegeket is. Kösz az összes kommentekért! Többet azért ne írjatok, mert nem fogjuk tudni több megjegyzést figyelembe venni.
Szeretnék összeállítani egy listát a fő kalóz szajtokról. Mi szerepeljen rajta?
Köszönöm!
Még nem látni a végét az előkészületéseknek, de már zaklatnak engem, hogy szolgáltassak egy listát, ahova küldjenek meghívókat (különleges lesz, de többet nem árulok:) Egyenileg nem tudok mindenkinek írni, ezért aki szeretne kapni egy igazi - és nem egy e-mailes - meghívót, főleg azok, akik a kommentekkel, tanácsokkal, információval, kritikával és más módon segítettek engem, küldjön nekem (celichow giliszta osi pötty hu) saját címét. Köszönöm!
Összeszedtem CC könyveket, amelyeket lehetne kiállítani, hogy bemutassuk a CC licenceket könyvekre vonatkozóan:
Jó a választás?
A Statute of Anne bevezetesével a szerzői jog mellett megszületett a közkincs is, mint fogalom és a valóság, ahogy erre a figyelmemet erre fordította Bodó. Így nemcsak a szerzői jog születésére, hanem a közkincs megjelenésére emlekézzünk most.
A közkincset a kiállításon következő módon szeretném bemutatni a kiállításon:
1. Lesz egy lista ezekről a szerzőkről. akiknek a munkai az idén kerülnek a közkincsbe.
2. Kitesszük ezeket a könyveket és képeket, amelyek sikerült megszerni.
3. Letölthetővé tésszük ezt, ami a digitális formátumban hozzaferhető
4. Lesz egy könyvszkenner, amelynek segítségével a látógatól kollektiven (mindenki pár oldált) beszkennelik egy friss közkincses könyvet.
Az idaig összetett listája (Hegedüs Judit munkája, Vadas Róbert segített adatokkal - nagy köszönet!) így néz ki. Ha valakinek lenne megjegyzése vagy esetleg tudna adományozni illetve kölcsönadni e szerzőktől szármozó műveket szóljon! Előre köszönöm szépen.
Nemzetközi:
Magyar:
Egyebként, gondolkodam azon is, hogy talán a 2011-ben a közkincsbe kerülő szerzők listáját (1940-ben haltak meg) is érdemes lenne kiállítani, egyfajta előzetesként. Íme, kevesebb itt a név, valakinek volna még javaslata?
Nemzetközi:
Magyar:
Nagy Dani feldobta az ötletet, hogy, idézem,
"a dvd kommentár hangsávok mintájára készítenénk alternatív guide-okat, ahol mindenki a saját szemlélete szerint vezetné végig a látogatót a kiállításon. A részleteket még nem találtuk ki, de az az elgondolás, hogy ugyanaz a kiállítás többször végigjárható lenne, úgy, hogy minden alkalommal mást mondunk el a kiállított dolgokról. Az se kizárt, hogy nemcsak audio, hanem video formájában is elkészülne."
Lehetne ezt úgy csinálni, hogy más-más szemmel nézhető lenne a kiállítás, mondjuk, egy hagyományos gondolkodású szerző, aki kritikusan viszonyul a különböző alternatívákhoz, egy wikipedista, egy cégjogász vagy egy torrentező perspektívájából.
Lehetnének rövid videó interjúk azokkal, akik már megnéztek a kiállítást és most elmodják a veleményüket, egy fajta videókommentár.
Nem tudom, mennyi energiánk és időnk lesz erre - valakinek talán lenne kedve ezekkel segíteni?
Elkészült a bevezető szöveg az Anna statúmáról (Nagy Dani munkája). Kommentek?
Stuart Anna 1710-es statútumát, ami 1640 április 10. hatályba lépett, tartjuk az első szerzői jogi törvénynek. Valódi paradigmaváltást jelentett, mivel ekkor fordult elő először, hogy a művek sokszorosítási joga nem a nyomdászok örökké tartó privilégiuma volt, hanem a szerzők korlátozott időre szóló joga, evvel pedig megszületett a közkincs fogalma.
Ezelőtt a legtipikusabb szabályozás az volt eEurópában, hogy a királyok privilégiumként monopóliumokat osztogattak a művek kiadása felett kedvenc alattvalóiknak és a befolyásos társaságoknak. A monopóliumok örök időre szóltak és nyomdászok-könyvárusok egymás közt adták-vették őket.
Az 1710 április 10-én hatályba lépett statútum megszűntette az Angliában kiadott könyvek és más nyomtatott művek feletti céhes monopóliumot, majd a szerzőknek biztosította ezeket a jogokat tizennégy évre. Ha ezután a tizennégy év után a szerző még élt, akkor a ez a védelmi időszak meghosszabbodott újabb tizennégy évre, ami után a mű közkincsbe került. A közkincsben lévő művek szabadon másolhatóak voltak, a nyomdászoknak nem kellett engedélyt szerezni és díjat fizetni a kiadásukhoz, így azokhoz a közönség is olcsóbban tudott hozzájutni.
Nagy Dani kitalálta, hogy jó lenne megmagyrazni pár kalozkodással kapcsolatos fogalmát is mivel nem mindenki jártas ezekben a kérdesekben. Lent pésztelem óket. Jó a választás? Nem kellene ezt a listát valamivel - mivel - bóvíteni? Vagy mésképpen fogalmozni? Kösz a kommenteket!
Napster - Az első olyan számítógépes program, aminek a segítségével a digitális zenék letöltése az internetről bárki számára egyszerűvé vált.
Sampling - A zene világában a sampling azt jelenti, hogy a zenész felhasznál egy kis részletet egy számból és azt új számok készítéséhez használja fel. A hip-hop zenékben gyakran használt eljárás a kilencvenes évekre az elektromos zenei stílusok egyik bevett eszközévé vált.
P2P (Peer-to-peer) - Olyan internetes protokolokat jelent, ahol nincs szükség központi szerverre ahhoz, hogy két számítógép kommunikáljon egymással. A szerzői jog szempontjából az a jelentősége ennek, hogy az ilyen hálózatokon történő illegális letöltéseknek sokkal nehezebb gátat szabni, mivel nem elég egy központi szervert leállítani.
Bittorrent - Népszerű p2p alapú protokoll, napjaink informatikai szlengjében a “torrentezés” az illegális letöltések egyik szinonímája lett, annak ellenére, hogy a technológiát legális célokra is használják.
A kiállítás elején elmagyarázzuk a szerzői jog alap fogalmát. Nagy Dani (kösz Dani!) elkészítette a definiciókat, íme ezek. Igyekeztünk, hogy minél egyszerűbbek legyenek ezek: ez egy kiállítás és nem egy egyetemi előadás.
Nem hiányzik semmi? Illetve nem lehetne ezeket jobban fogalmazni? Ha valakinek lenne javaslata, szóljon.
Szellemi tulajdonjog - A szerzői jogot és az iparjogvédelmet magába foglaló jogterület, mely a jogosultaknak olyan helyzetet biztosít, hogy szellemi, illetve műszaki alkotásuk felett bizonyos tekintetben kizárólag ők rendelkezhetnek.
Szerzői jog - A kulturális alkotások jogi védelme
Iparjogvédelem - A műszaki alkotások jogi oltalma
Szabadalmi jog - A találmányok jogi oltalma
Védjegyjog - Árukat és szolgáltatásokat jelölő grafikákat, képeket, neveket, szlogeneket, stb. védő jogterület.
Copyleft - Szójáték az angol copyright kifejezésre, egy társadalmi mozgalom, ami azt a célt tűzte zászlajára, hogy megreformálja a szerzői jogot, úgy, hogy az a lehető legszabadabb hozzáférést biztosítson a kultúrához.
GPL - (General Public License) Egy olyan licenc, aminek az a célja, hogy az ezalatt nyilvánosságra hozott szoftverek szabadon terjeszthetőek és módosíthatóak legyenek. Azok a szoftverek, amik egy GPL licenc alatt megjelent szoftverek átdolgozásai, szintén ilyen licenc alatt kell, hogy megjelenjenek.
Creative Commons - Egy internetes felhasználási szerződés, ami a GPL filozófiáját ülteti át a kultúrára. A szerző maga tudja megszabni, hogy mely részjogosultságokra tart igényt (pl. átdolgozás, másolás, stb.), így nem mond le minden jogáról, miközben nagyobb hozzáférést biztosíthat művéhez.
Szabad felhasználás, fair use, fair dealings, stb. - A különböző jogrendszrekben azok a kivételek a szerzői jogi védelem alól, amely esetekben nincs szükség ahhoz, hogy a jogosult hozzájáruljon a mű felhasználásához, így ezt mindenki megteheti.
Árva művek - Olyan művek, amelyek szerzői ismeretlenek, vagy ismeretlen helyen tartózkodnak, akik felkutatása nehézségekbe ütközik, végső soron az érintett mű felhasználását ellehetetlenítve.
Közkincs - Azok a művek, amik felett lejárt a szerzői jogi védelmi idő, vagy amely műveket a szerző közkincsbe bocsátott. Ezek a művek szabadon másolhatóak és terjeszthetőek, mindenki szabadon átdolgozhatja őket.
Védelmi idő - Az az időszak, ami alatt a szerzőnek kizárólagos joga van arra, hogy a művét másolja, terjessze, átdolgozza stb.
DRM (Digital Rights Management) - Olyan technológiai eljárások, amik segítségével a digitális formában megjelent műveknél a kiadó meghatározhatja, hogy a felhasználó mit tud tenni a művel(másolhatja-e, hányszor olvashatja, hallgathatja vagy nézheti meg, stb). Az utóbbi évitzedben az ilyen technológiák megkerülése sok helyen bűncselekménnyé vált, abban az esetben is, ha a ez legális célból történik.
Közös jogkezelő szervezet - Olyan szervezet, ami szerzőket képvisel és a műveik felhasználásának engedélyezésével, illetve az azért járó jogdíjak beszedésével foglalkozik.
Üreskazetta-díj - Egy olyan üres adathordozókra vonatkozó díj, amit a gyártó és az importőr fizetnek meg, majd ezt a szerzők kapják, hogy a másolás miatt kiesett bevételüket pótolja. A mértéke gyakorta vita tárgya, mivel közvetetten a fogyasztók fizetik meg.
