HTML

kopirájt300

Ez a blog egy készülő kiállítás része. Ápril 10-én nyítjük az Open Society Archive-ban, amikor 300 éve lesz, hogy Angliában az első modern szerzői jog törvény hatályba lépett. Magyar nem az anyanyelvem, előre köszönöm a türelmeteket a nyelvi boltásaimmal!

Friss topikok

Linkblog

Anna statútuma - szöveg

2010.03.22. 01:32 Jerzy Celichowski

 

Elkészült a bevezető szöveg az Anna statúmáról (Nagy Dani munkája). Kommentek?

 

 


Stuart Anna 1710-es statútumát, ami 1640 április 10. hatályba lépett, tartjuk az első szerzői jogi törvénynek. Valódi paradigmaváltást jelentett, mivel ekkor fordult elő először, hogy a művek sokszorosítási joga nem a nyomdászok örökké tartó privilégiuma volt, hanem a szerzők korlátozott időre szóló joga, evvel pedig megszületett a közkincs fogalma.

 

Ezelőtt a legtipikusabb szabályozás az volt eEurópában, hogy a királyok privilégiumként monopóliumokat osztogattak a művek kiadása felett kedvenc alattvalóiknak és a befolyásos társaságoknak. A monopóliumok örök időre szóltak és nyomdászok-könyvárusok egymás közt adták-vették őket.

 

Az 1710 április 10-én hatályba lépett statútum megszűntette az Angliában kiadott könyvek és más nyomtatott művek feletti céhes monopóliumot, majd a szerzőknek biztosította ezeket a jogokat tizennégy évre. Ha ezután a tizennégy év után a szerző még élt, akkor a ez a védelmi időszak meghosszabbodott újabb tizennégy évre, ami után a mű közkincsbe került. A közkincsben lévő művek szabadon másolhatóak voltak, a nyomdászoknak nem kellett engedélyt szerezni és díjat fizetni a kiadásukhoz, így azokhoz a közönség is olcsóbban tudott hozzájutni.

 

6 komment

Címkék: anna statúma

A bejegyzés trackback címe:

https://kopirajt300.blog.hu/api/trackback/id/tr901858239

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

satie · http://321.hu/sas 2010.03.22. 06:09:44

E!urópában - nekem úgy tűnik - vegyes volt a helyzet. Míg Ottavian Petrucci például monopoljogot kapott Velencében a kottakiadásra a XVI. század elején, addig nem látok utalást arra, hogy a XVIII. században Breitkopf bármiféle monopoljogot kapott volna (tudomásom szerint Németországban az első szerzői jogi törvény 1791-ben lépett életbe).

nagydanielendre 2010.03.22. 07:56:43

Hopp Európa kisbetű a szövegben. Javítsd Jerzy!

@satie Valóban vegyes volt a helyzet, de azt írtam, hogy "legtipikusabb szabályozás", ami igaz. Így volt Angliában, Franciaországban, Itáliában, O-M monarchiában, stb.

satie · http://321.hu/sas 2010.03.23. 06:01:42

O-M 1867-től volt, amiről írtál, és ami engem érdekel, az a elsősorban a XII. és XVIII. század első fele közti időszak. Európában a mozgótípusos nyomtatás a XV. század II. felében jelent meg, mi volt addig a másolás jogával - Perotinus, Dante - és hol, hogy alakultak a dolgok az ezt közvetlenül követő években, Leonardo, Luther, Bach.

Valamint egy dolog a *fizikai sokszorosítás* és sokkal tágabb dolog a felhasználás általában.

A zene területén elmondhatjuk, hogy ha a barokk korban ilyen kopirájt korlátozások lettek volna, akkor a zene, ilyen értelemben, ahogy ma ismerjük, nem létezne, de ezt aztán Te is egészen pontosan tudod :))

nagydanielendre 2010.03.23. 16:07:50

A XII.-XV. század között nem volt szerzői jog, legalábbis én eddigi olvasmányaimban nem találkoztam nyomával se. A könyvnyomtatás megjelenésével kezdtek a priviliégiumok megjelenni. Úgyhogy feltételezem, hogy ezelőtt kézzel bármit le lehetett másolni, bár ez elég nehéz munka lehetett. Azt olvastam pl., hogy Itáliában a jogot hallgató diákok a többéves képzés alatt másoltak maguknak össze pénzért kölcsönzött eredeti könyvekből fontos jogi szövegeket.

A XV-XVIII. században pedig az történt, amit már leírtam. A zene nem volt központi kérdés a szerzői jogban, mert zenei felvételt készíteni még nem lehetett, még annál is sokkal kevesebb ember olvasott kottát, mint aki ismerte a latin abc-t. Úgy tudom, hogy a kották a 19. században kezdtek érdekessé válni a szerzői jog számára. Ezelőtt plágium, meg bitorlási viták lehettek leginkább zeneszerzők közt.

A monarchiában 1867 előtt is volt szerzői jogi szabályozás kiráyi rendeletek útján.

Amit a zenéről írsz, az alapvetően a kultúra minden szegletére igaz: általában a kevésbé szigorú szellemi tulajdonjog a kultúra virágzását és technológiai innovációt eredményez, a baj az, ha már egyszer bekövetkezik ez a prosperáció, akkor az addigi újítók elkezdenek avval foglalkozni, hogy bebiztosítsák magukat.

Mindazonáltal a két dolgot nem szabad összekeverni: az, hogy gyenge szerzői jogi rezsim volt ebben a korszakban a zenére vonatkozóan ugyan valamelyest hozzájárulhatott, hogy ekkor ennyi csodálatos szerzemény született, de biztos, hgoy nem ez volt a kizárólagos vagy fő oka ennek, volt ezer más ok.

"Valamint egy dolog a *fizikai sokszorosítás* és sokkal tágabb dolog a felhasználás általában." Ez teljesen igaz, de a késő-középkori, kora-újrkoi szerzői jogban a problémák nagyrésze a másolásból adódott (A nyomda engedély nélkül újranyomta B nyomda kiadványát)

satie · http://321.hu/sas 2010.03.23. 21:17:05

a XVIII. században a zenében még nem volt plágiumvita, az, ami a barokkban történt ezidáig egyedülálló fejlesztés meghatározó mértékben pont azért történt, mert a technológia már elég fejlett volt, ugyanakkor még nem próbálta senki monopolizálni az örökséget, szabad volt mindennemű felhasználás

nagydanielendre 2010.03.24. 09:47:33

ok, akkor ezt megvitattuk, megint tanultam valamit. Visszatérve arra, hogy hol kezdtük ezt, én fenntartom, hogy a "legtipikusabb szabályozás" kifejezés ide elég lesz, ha nem tetszik, adjatok hangot az elégedetlenségnek!
süti beállítások módosítása